Monday, June 29, 2015

KI A LEGIDŐSEBB MA?

Ha kedves leszel és mozogsz, sokáig élhetsz

Weaver élete utolsó pillanatáig élvezte a manikűrözést, a Biblia órákat, a kerekesszékes táncot és szerinte a hosszú élet titka a kedvességben rejlik, legalábbis ezt mondta a Time magazinnak 2014-ben. „Bánj úgy az emberekkel, légy velük olyan kedves, ahogy tőlük azt viszont szeretnéd.” Tulley szerint az aktív élet az aranyszabály, míg Okawa „finom dolgok evésével” - ramen tészta, a marha pörkölt és a rizs - magyarázta hosszúra nyúló életkorát. A világ valaha élt legidősebb embere, a francia Jeanne Louise Calment 122 évvel és 164 nappal került a Guiness rekordok könyvébe. Az „idős sereg” jelenlegi legidősebb vezetője a 111 éves japán Sakari Momoi. A kutatók szerint több tényezőtől függhet a hosszú élet: a génektől, a táplálkozástól is, valamint érdemes keveset ülni és sokat mozogni.
Misao Okawa
Forrás: AFP/Jiji Press

Öt napig volt a legidősebb

A világ legidősebb embere, Gertrude Weaver a napokban hunyt el 116 éves korában. Weaver és a világ jelenlegi legidősebb embere hasonló dolgokat tulajdonítottak hosszú életük okának: a rendszeres testmozgást és az együttérzést. Gertrude csupán öt napig élvezhette a „Világ legidősebb személye” címet, amit az április 1-jén elhunyt 117 éves Misao Okawától örökölt. Az 1898-ban született Weaver tüdőgyulladási szövődmények miatt hunyt el. A jelenleg élő legidősebb nő a michigani Jeralean Talley, akit szorosan követ korban a new york-i Susannah Mushatt Jones és az olasz Emma Morano, mindegyikük 115 éves.
2014. július 3-án készített kép az amerikai Gertrude Weaverről, egy nappal a 116. születésnapja előtt egy kórházban, az Arkansas állambeli Camdenben. Gertrude Weaver néhány nappal az után, hogy ő lett világ igazoltan legidősebb embere, 2015. április 6-án elhunyt.
Forrás: MTI/AP/Danny Johnston

A bálnák is hozzájárulhatnak?

A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) több mint 200 évig is élhet. Genomjának tanulmányozása közben a kutatók olyan egyedi géneket fedeztek fel, amelyek kapcsolatban állnak a rákkal szembeni rezisztenciával és a DNS-károsodások kijavításával. A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egymástól függetlenül végzett tanulmányokban alaposan feltérképezték a bálnák genetikai mintázatát, és a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a hosszú élettel kapcsolatos specifikus géneket. A Liverpooli Egyetem kutatói most anyagi támogatást keresnek ahhoz a munkához, hogy a géneket egerekbe ültethessék, és így megvizsgálhassák, fokozzák-e az idegen gének az állatok betegségekkel szembeni ellenálló képességét. 


AZ ASKENÁZI ZSIDÓK



Kilencvenöt év feletti askenázi zsidók életmódját vizsgálva amerikai kutatók megállapították, hogy étkezési szokásaik és életmódjuk semmivel nem volt egészségesebb, mint az átlagnépességé.


Még ma is ilyen és ehhez hasonló kutatások és eredményeik jelennek meg, amikor réges rég tudják a választ mindenre.

Néha megírják a tényleges dolgokat, majd gyorsan el is feledtetik velünk az elavult kutatási eredményekkel és a szokványos, senkit sem meglepő dolgokkal.

Sőt, a Journal of the American Geriatrics Society című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a százévesek "klubjába" tartozó férfiak még valamivel többet is ittak és kevesebbet edzették magukat, mint átlagos élettartamú férfitársaik.

"A tanulmány eredménye arra utal, hogy a százévesek olyan génekkel rendelkezhetnek, amelyek ellensúlyozzák az egészségtelen életmód káros hatásait" - magyarázta Nir Barzilai vezető szerző, a New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einsteinről elnevezett orvosi karának munkatársa.

A hosszú élet titkát kutató tanulmányba 477 askenázi zsidót vontak be, akik életkora 95 és 122 év között volt, és akik mindannyian önállóan éltek. A résztvevők 75 százaléka nő volt. A kutatók azért askenázi zsidókat választottak tanulmányukhoz, mert "genetikailag egységesebbek, mint más népek, ami megkönnyíti a génekben jelen lévő különbségek azonosítását".

Az aggok életmódját 3164 olyan ember adataival hasonlították össze, akik körülbelül ugyanakkor születtek. Utóbbiak egy nagyszabású egészségügyi felmérésben vettek részt 1971 és 1975 között.

Az összehasonlításból kiderült, hogy a magas kort megért emberek életvitele nem tért el az átlagnépességtől, sőt a hosszú életet megélt férfiak 24 százaléka ivott naponta alkoholt, míg a kontrollcsoportban ez az arány 22 százalék volt, és csak 43 százalékuk tréningezett rendszeresen az "átlagférfiak" körében talált 57 százalékos arányhoz képest.

Mindkét csoport tagjai kissé túlsúlyosak voltak, igaz ugyan, hogy a hosszú életűek körében ritkábban fordult elő nagy mértékű elhízás. A dohányzás aránya nagyjából azonos volt a két csoportban.

Az átlagos géneket öröklő embereknek élettartamuk meghosszabbítása érdekében figyelniük kell testsúlyukra, kerülniük a dohányzást és rendszeresen mozogniuk - hangsúlyozták a kutatók.

Ígérem, többet nem untatok senkit ilyen írásokkal, de ezt még muszáj volt.


Jah, és a forrás, hogy el ne felejtsem: MTI

*

Kémiai hámlasztás

Ezeket a hámlasztókat bátran használhatod otthon, irritáció mentesen. Glikolsavas A kezelés során a 70%-os glikolsavat applikátor seg...