Tuesday, June 23, 2015

ŐSSEJTEK



Gerontológia régen és most



Ezek az írások a könnyebb megértést szolgálják az elkövetkezendő oldalakhoz, cikkekhez.

1889. május 31-én Párizsban, a Francia Biológiai Társaság egyik ülésén a 72 éves Brown Secard beszámolt arról, hogy sikerült megfiatalodnia. Méghozzá attól, hogy bőre alá állati herekivonatot fecskendezett. Ennek eredményeként újra megnőtt az étvágya, testi ereje megújult, szellemi frissessége visszatért.

Secard bejelentésével megszületik az új tudomány, a gerontológia, amely mai formájában az idősödés folyamatát kutatja. Azt a folyamatot, amely azután Brown Secardnál is tovább haladt – a kezdeti sikerek ugyanis átmenetinek bizonyultak. Feltételezhetjük, hogy itt is nagyban besegített az önszuggesztió, amelynek az is táptalajt adhatott, hogy egy hasonló jellegű kísérlet korábban már sikeres volt. Állítólag.

Történt ugyanis, hogy egy bizonyos Monsieur Berthold, nem tudni, mitől vezérelve, kiherélt egy kakast, majd a heréjét visszavarrta a kakas testén egy másik helyre – lényeg, hogy az így nem vált kappanná, hanem kakas maradt.

Brown Secard után a stafétát az osztrák Steinach és az orosz Voronoff vette át. Először öreg állatokon kísérleteztek, melyekbe fiatal állatok heréit ültették be; az eredmény: látványos megfiatalodás. Ezen felbátorodva, Voronoff azután emberszabású majmok heréit ültette át férfiakba. Ám ezúttal csak átmeneti javulást ért el – ha egyáltalán…

Ami az eljárás mögötti gondolatot illeti, ez lényegében a mai kutatások szerint is megállja a helyét… Az ivarsejtek ugyanis tényleg különlegesek abból a szempontból, hogy végtelenül képesek osztódni. Nem úgy, mint a testi sejtek. Funkciójuk elvileg az élet nemzedékről nemzedékre való átadása. De miért ne lehetne másra is használni őket – például egy öregedő szervezet megújítására?

NÖVEKEDÉSI HORMONOK


Edmund Chein doktor eredetileg olyan páciensekkel foglalkozott, akiknek hormonfunkciói sérülések következtében károsodtak. Eközben lett figyelmes arra, hogy a hormonok pótlása „újjáépítő” hatást gyakorolt az izmokra, a csonttömegre, a bőrre és más szervekre is. Elkezdte tanulmányozni az idevágó irodalmat, s ekkor találkozott az alábbi 1990-es kísérlettel, amely későbbi hormonterápiás módszerének alapja lett.

Daniel Rudman (Wisconsin Egyetem) 60 és 80 év közti férfiakon próbált ki egy 6 hónapos növekedésihormon-kúrát. Az eredmények látványosak voltak: a férfiak izomtömege átlagosan 8,8 százalékkal nőtt; testzsírjuk 15 százalékkal csökkent, bőrük kisimult, ráncaik eltűntek. Chein először önmagán kísérletezett, a következő eredményekkel: fél év alatt – minden életmód-változtatás nélkül – koleszterinszintje normalizálódott, mellkasi fájdalma megszűnt, súlyfeleslegétől megszabadult.
Ma már tömegesen zarándokolnak a megifjodni vágyók – köztük nem kevés hollywoodi sztár is – a Palm Springsi Életmeghosszabbító Intézetbe, hogy doktor Chein hormonkoktéljától újra úgy érezzék magukat, mint 25 évesen. Esküsznek rá: kerül, amibe kerül.

Sokáig a hosszú élet egy „szuperszelektíven hosszanélő” genetikai arisztokrácia kiváltsága volt – ez azonban gyökeresen megváltozhat: helyükbe léphetnek a szupergazdagok, akik megvehetik maguknak saját fiatalságukat. Akár ma, növekedési hormonok, akár majdan, telomerázok formájában.

De lehet, hogy a kezeléseknek más áruk is van. Egyelőre senki nem tudja átlátni az összes hosszú távú hatását annak, hogy ilyen komolyan beleavatkoznak az élet természetes „hanyatlásába”. A fiatalító eljárások a sejteket folyamatos megújulásra, szaporodásra ösztönzik, és ez sajnos a rák veszélyét is magával hozza. Ugyanez igaz a harmadik fő irányra, amely az őssejteket használná fel a szervezet regenerálására. Ez volt az 1990-es álláspont.

Ma már a ráktól sem kell tartania annak, aki a növekedési hormonokkal kíván megfiatalodni. Mind az őssejt technológia, mind a növekedési hormonok felhasználásánál ma már teljesen veszélytelen módszereket dolgoztak ki a kutatók.
A reális elmélet ma az, hogy  az elkövetkezendő 50 évben a kutatások eredményeit, és a készítményeket használó emberek nagyobb eséllyel fognak bármiben meghalni, mint betegség, vagy végelgyengülés. Nagyobb esélyünk van balesetben, háborúban meghalni vagy gyilkosság áldozataként, mint arra, hogy megöregszünk és betegek leszünk.
Bár hiába rakják elénk a megoldásokat, ha nem használjuk ki őket. Egyelőre úgy látom, hogy egészen könnyen hozzá lehet jutni mindenhez, ami az egészségünket szolgálja. 
Na de meddig lesz így?
Például mit kezd majd velem a kormány, ha betöltöm a 150. életévemet? Engem nem kell eltartania a társadalomnak, nekem nem kell nyugdíj, mert világ életemben vállalkozó voltam, de mit csinál majd az, aki nem ilyen felfogású. Valamit kezdenie kell magával.
Kíváncsian várom, hogy fog megváltozni az emberek felfogása az elkövetkezendő 10 évben.
Ha nem tanulunk, nem  fejlődünk, akkor hiába is kapunk bármit. 
Én nem vagyok futurológus, de azt biztosan tudom, hogy akinek alkalma és pénze van rá, és elég intelligens, az nem akar meghalni, és nem akar nyugdíjba menni sem.
Ha nem tanulnak az emberek, és csak keseregnek, hogy nekik ez vagy az nem adatik meg, akkor lesz a jövőben egy szupergazdag réteg, mint most, akik ráadásul extra hosszú életet fognak élni egészségesen, minden betegségtől mentesen.


*

Kémiai hámlasztás

Ezeket a hámlasztókat bátran használhatod otthon, irritáció mentesen. Glikolsavas A kezelés során a 70%-os glikolsavat applikátor seg...