Tuesday, June 30, 2015

ÉLETTARTAM HOSSZABBÍTÁS 2015.

Az élettartam meghosszabbító technológiák különösen fontos helyet töltenek be a transzhumanisták szemében.



„Ha ma azt kérdezi tőlem, hogy lehetséges-e 500 évig élni, a válaszom, igen,” mondja Bill Maris kaliforniai otthonában. A Google Ventures elnök-vezérigazgatója most lett 40 éves, de tornacipőjében, egyszerű farmerében és több napos borostájával inkább hasonlít egy 19 éves főiskolai hallgatóra.” (forrás)

Bill Maris minden befolyását kihasználva, milliókat fektet a radikális élettartam meghosszabbító technológiákba, amelyek reményei szerint lehetővé teszik majd az emberek számára, hogy több száz évig éljenek. Maris abban reménykedik, hogy elég sokáig fog élni ahhoz, hogy a lehetőség számára is elérhetővé váljon.

„Tulajdonképpen már most rendelkezésünkre álnak azok az élettudományi eszközök, amelyekkel bármit elérhetünk, amit nem félünk megálmodni,” mondja. „Csupán azt remélem, hogy elég sokáig élek ahhoz, hogy ne halljak meg.”

Ray Kurzweil jelenleg 150 féle étrendkiegészítőt szed, amik szerinte csúcsformában tartják a testét.

Maris pedig nincs egyedül. A mozgalom talán legismertebb alakja, Ray Kurzweil a hallhatatlanság megszállottja. Napi 150 vitamin tablettát szed abban a reményben, hogy valahogy kihúzhatja addig, amíg a technológia képessé nem válik az örök vagy legalábbis a jelenleginél hosszabb élet megvalósítására. A Szingularitás küszöbén című könyve 7. fejezetében a következőket írja arról a jövőről, ami szerinte az emberiségre vár:

„Az evolúció a nagyobb komplexitás, nagyobb elegancia, nagyobb tudás, nagyobb intelligencia, a fokozott szépség, nagyobb kreativitás és a finomabb tulajdonságok, mint például a szeretet magasabb szintjei felé halad. A monoteista hagyományok Istent is ezekkel a tulajdonságokkal ruházzák fel, a különbség mindössze annyi, hogy ezt korlátok nélkülinek mondják: határtalan tudás, határtalan intelligencia, határtalan szépség, határtalan kreativitás, határtalan szeretet és a többi. Természetesen ezt a határtalan szintet az evolúció, annak folyamatos gyorsulása mellett sem képes elérni, azonban exponenciális robbanáshoz hasonlítható sebessége mégis ebbe az irányba viszi. Az evolúció tehát kérlelhetetlenül halad az ilyenfajta istenkép felé, bár ezt az ideált soha nem lesz képes elérni. Gondolkodásunknak a jelenlegi biológiai állapotból történő felszabadítását tehát alapvetően egy spirituális folyamatnak tekinthetjük.”
Zoltán István

Zoltan Istvan a Transzhumanista Párt megalapítója

Számunkra érdekes, viszonylag új szereplője a transzhumanista mozgalomnak Zoltán István, magyar származású futurológus, sci-fi író, a Transzhumanista Párt megalapítója, aki a jövő évi amerikai elnökválasztáson is indul. A párt az emberi faj fejlődését elősegítő tudományos-technológiai újítások fontosságát hirdeti programjában, célja pedig a jelenlegitől radikálisan eltérő, technológiailag jóval fejlettebb és belakottabb világ megalkotása, egyben az emberi faj technológiai alapokon álló újradefiniálása.

Vajon mi lesz közülünk azokkal, akik nem kérnek ebből a jövőből?

Mi lesz azokkal, akik nem akarják, hogy megváltoztassák génjeiket vagy nem akarnak egyesülni a gépekkel?

A transzhumanista mozgalom egyes tagjai úgy gondolják, hogy az általuk elképzelt fejlődést elutasítók előbb-utóbb egyszerűen kihalnak majd, mert nem lesznek képesek túlélni a felemelkedő új világban.

Mások ennél is tovább mennek, azt állítva, hogy egy olyan világ megvalósításához, amelyben nincs betegség, szegénység vagy háború, nincs helye „alacsonyabb rendű” embereknek, így azoktól idővel kénytelenek lesznek „megszabadulni”.

2009 SINGULARITY UNIVERSITY

2009. december
Írta: Philippe Rivière

„Nem a műveim által szeretnék halhatatlan lenni. Úgy akarok halhatatlanná válni, hogy nem halok meg.” – Woody Allen

Az örök élet utáni ősi vágynak az elmúlt nyár óta immár hivatalos kutatási helyszíne is van: a kaliforniai Silicon Valley-ben található, és Singularity University-nek (SU – Különösség Egyetem) hívják. Nevét a „szingularitás” fogalmáról kapta, mely a jövőkutatók számára azt az időpontot jelöli, amikor a technikai, technológiai fejlődés úgy felgyorsul, hogy egy átlagos szellemi képességekkel rendelkező ember már nem is tudja követni azt.

Ezerkétszáz jelentkező közül választották ki azt a negyven egyetemi hallgatót, aki részt vehetett a Singularity University 2009 nyarán induló nyári egyetemén, melynek legfőbb célkitűzése az, hogy technikai adottságainkat globális problémák megoldásához használjuk fel. A résztvevők kilenc héten át előadásokon és workshopokon vettek részt, olyan közismert és elismert szakemberek vezetésével, mint pl. Vinton Cerf (az internet „szülőatyja”), Robert Metcalfe (az ethernet hálózati protokoll feltalálója), George Smoot (2006. fizikai Nobel-díjasa), Dan Berry űrhajós, valamint a matematika, az orvostudomány és az űrkutatás illusztris „sztárjai”.

Témaközelítésük az Intel mikroprocesszorgyártó cég alapítójának nevét viselő Moore-törvényen alapul. E törvény értelmében az egy komputerchipen elhelyezett tranzisztorok száma változatlan költség mellett kétévente megduplázódik. Ez a jelenség – amint azt az SU szervezői hangsúlyozzák – nem kizárólagosan csak az elektronikára jellemző, hanem, úgy tűnik, ez a gyorsulási ritmus megfigyelhető valamennyi tudományterületen; s ráadásul a különböző tudományterületek fejlődése ösztönzőleg hat egymásra is. A technológiai fejlődés exponenciális: ennek megállapításához elegendő grafikusan ábrázolni a beszéd vagy a mechanika történetét, vagy éppenséggel felvázolni a biológiai evolúció nagy korszakait.




Ennek a gondolkodásnak Ray Kurzweil futurológus, feltaláló, SU-alapító az egyik vezéralakja. A „felgyorsult gyorsulás”-elméletből az alábbi végkövetkeztetést vonja le: az elkövetkezendő száz év nem csupán „fokozatos technológiai fejlődésről” szól majd, hanem „a mai fejlődési tempóval kalkulálva, húszezer évnyi fejlődéssel ér majd fel”. E technológiai felgyorsulás eredményeként „a 2020-as évek végéig olyan számítógépeket (...) alkotunk majd meg, amelyek az emberitől meg nem különböztethető intelligenciával rendelkeznek, s megbirkóznak a Turing-teszttel.” Akkor majd „mi, emberek, még sokkal intelligensebbek leszünk, mivel fuzionálunk majd a magunk teremtette technológiával.”

Ebben a transzhumanista perspektívában a jövő kiaknázatlan kapacitások, képességek áradatával – mondhatnánk bőségszarujával – kecsegtet minket, melyből megint csak technológiai felgyorsulás következik, mígnem elérünk egy pontot – a híres, nagybetűs Szingularitást –; általa „a világ biológiai eredetétől és az emberi agytól független intelligenciába merül, s intelligenciaköd hatja majd át az anyagot és az energiát.” Semmi sem marad ugyanolyan, mint azelőtt. Ahogy a Szingularitás egyik fő ideológusa, a matematikus és sci-fi szerző Vernor Vinge írta : „Olyan világba lépünk majd be, mely emberi múltunktól ugyanannyira különbözik, mint amennyire az ember különbözik az állattól.”

„Őrület, mi? Talán tényleg az” – jegyzi meg Jean-Louis de Montesquiou a francia Books magazin blogjában. De az, aki egyszer már találkozott a komputer-úttörő-guru Ray Kurzweillel, könnyen hagyja magát rábeszélni. „Mindenekelőtt azok, akik, mint jómagam is, virtuálisan találkoztak vele – Kurzweil ugyanis szeret „teleportálással” részt venni konferenciákon: megtévesztésig hasonló hologramja egy szingapúri előadóteremben gesztikulál, a teremben fel-le sétálva válaszol kérdésekre, miközben ő maga fizikailag Kaliforniában van. Egy olyan jövőkép és vízió, mely ráadásul ennyire pozitív, és ilyen impulzív módon van tálalva, könnyen hihetővé válik.”

Immár húsz éve rengeteg furcsábbnál furcsább weboldal prezentálja a transzhumanista mozgalom legextrémebb irányzatait, mégis fellelhető köztük valamiféle közös nevező. Az extropia híveinek célja például az, hogy állandó információhalmozás révén próbálják leküzdeni az entrópiát – mely nem más, mint minden szervezett anyag szükségszerű vonzódása a rendezetlenség felé –, s ezáltal próbálja nemesíteni az embert; míg a „geek”-ek (informatika és sci-fi/fantasy megszállottak) kütyükkel és merészebbnél merészebb tudományos tézisekkel dobálóznak. „A transzhumanista mozgalom immár erős lobbival rendelkezik.” –ujjong győzedelmesen James Hughes szociológus, a Hartfordi Institute for Ethics and Emerging Technologies vezetője. A futurizmus manapság csúcsra jár. Pillanatnyilag négy dokumentumfilm készül ebben a témában.

Ahhoz, hogy a Singularity University hallgatójához illő szellemi állapotba helyezzük magunkat – ami nem jelenti azt, hogy az extrópia híveihez kellene csatlakoznunk –, elegendő egy kis retorikai lelemény. Mi szükség arra, hogy az ENSZ-hez hasonlóan azon lamentáljunk, hogy 2015-ig a felére kell csökkenteni a napi egy dollárból élő népesség arányát (Millenniumi Fejlesztési Célok 1. célkitűzése)? Többet ér, ha szeminárium diákjainkat már az első nap a következő feladattal, felütéssel fogadjuk:„A földön egymilliárd személyt kell jóllakatniuk. Hogyan fognának hozzá?” Helyes! Fő a pozitív, konstruktív, gyakorlatias gondolkodás. Gondoljuk csak végig: mi is a táplálék? Olyan organikus anyag, melyet képesek vagyunk megemészteni. Tehát elegendő csupán feltalálni azt a gépet, mely nanorobotok segítségével iszapból vagy algákból táplálékot állít elő. Probléma megoldva; van még kérdés?!

Az SU-alapítója, Peter Diamandis számára a jövő technológiája nem csupán az éhezést szüntetheti majd meg, hanem hosszú távon az emberiség összes gondját megoldhatja majd. Sok ember vallja ezt a Silicon Valley olvasztótégelyében; közülük nem is egy csúcstechnológiával foglalkozó vállalat vagy kutatóintézet vezetője.

A legidősebbeket – a „baby-boom generáció” gyermekeit, akik 50 felé járnak – szó szerint sürgeti az idő, hisz nekik valóban fizikailag is ki kell tartaniuk addig, míg az emberiség odáig jut, hogy „ipari mennyiségben” gyártson „nanorobotokat”, melyeket a sejtpusztulás megakadályozása végett belénk fecskendeznek majd. Ez a magyarázata annak, miért helyeznek nagy hangsúlyt a táplálkozásra és a fizikai kondícióra. Könyvében Kurzweil is bevallja, hogy „naponta kétszázötven táplálék kiegészítő pirulát vesz be, és hetente fél tucat injekciót kap”. Az SU programjában az élettartam-növelés előkelő helyet foglal el: a kurzuskínálat „Az öregedés vége” című előadása a „biológiai halhatatlansággal” foglalkozik.

Az IBM Almaden-i kutatóközpontjának egyik workshopján a diákok az energiaválság megoldásának különböző lehetőségeiről vitáznak: lehet, hogy hegyeket kell lerombolnunk, és az anyagukból energiát kinyerni? Vagy helyezzünk el inkább nanotechnológiai napelemeket a világűrben? Netán – bár ez kicsit prózai – hozzunk létre egy olyan rendszert, melynek segítségével az áramszolgáltatók távirányítással kapcsolhatnák ki a vállalati irodák klímáját, mikor épp többletenergiára van szükségük...?

A résztvevő diákok gyárlátogatáson vesznek részt: biokerozin gyártásához szükséges alga- és baktériumtenyészeteket tanulmányoznak. Kockázati tőkebefektetőkkel reggeliznek. Még a játék piacra dobása előtt, a számítógéppel programozható, újgenerációs Lego™ építőkockát tesztelik. Egy napot arra szánnak, hogy katasztrófa-szcenáriókat modellezzenek… Mi lenne, ha… az intelligens robotok meg akarnák semmisíteni az emberiséget, vagy egy biológiai kísérlet felett elveszítené az emberiség a kontrollt, és a kitenyésztett organizmusok hatalmukba kerítenék a földet…?

Bár néha kiforratlan, ködös ötletek születnek – olykor hétköznapi semmiségekről, máskor az emberiség létfontosságú kérdéseiről – egy biztos: kreativitásnak nincsenek híján. A feladatokat és jövőbeni megoldási stratégiákat szemlélve nem lehetetlen, hogy a végén ez a hightech-elit maga is beleszédül. Na, persze nem Davos-elitjéről van szó… Ami összeköti ezeket a fiatalokat, az az a tudat, hogy ők a csúcstechnológia úttörői. És csak ez számít. Simon Daniel angol mérnök, aki hallgatóként vett részt a SU 2009-en, cikksorozatban számolt be tapasztalatiról aFinancial Times-ban : „A képzés egyik, ugyan ki nem mondott, de mindent átszövő gondolata az, hogy minden lehetséges. »Ha ti kitaláljátok, akkor lesz olyan befektető, aki megfinanszírozza, a technológiák exponenciális fejlődése pedig garantálja, hogy az icike-picike ötlet… hamarabb válik valósággá, mintsem gondolnánk«.”

Lehetséges, hogy még száz évet kell várnunk arra, hogy kiderüljön, vajon ez az álmodozóknak és fantasztáknak szóló program valósággá válik-e, s ha igen, mennyire. Az SU első nyári egyetemére a NASA (Amerikai Űrkutatási Hivatal) bázisain került sor. Egyik fő támogatójuk, „védőangyaluk” az a Larry Page, aki tizenegy évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy „a világszerte fellelhető információkat egybeszervezi és rendszerezi”.

A végeredmény egész jól sikerült – úgy hívják: Google.

Fordította: Benyik Mátyás és Hussein Evin 



Monday, June 29, 2015

KI A LEGIDŐSEBB MA?

Ha kedves leszel és mozogsz, sokáig élhetsz

Weaver élete utolsó pillanatáig élvezte a manikűrözést, a Biblia órákat, a kerekesszékes táncot és szerinte a hosszú élet titka a kedvességben rejlik, legalábbis ezt mondta a Time magazinnak 2014-ben. „Bánj úgy az emberekkel, légy velük olyan kedves, ahogy tőlük azt viszont szeretnéd.” Tulley szerint az aktív élet az aranyszabály, míg Okawa „finom dolgok evésével” - ramen tészta, a marha pörkölt és a rizs - magyarázta hosszúra nyúló életkorát. A világ valaha élt legidősebb embere, a francia Jeanne Louise Calment 122 évvel és 164 nappal került a Guiness rekordok könyvébe. Az „idős sereg” jelenlegi legidősebb vezetője a 111 éves japán Sakari Momoi. A kutatók szerint több tényezőtől függhet a hosszú élet: a génektől, a táplálkozástól is, valamint érdemes keveset ülni és sokat mozogni.
Misao Okawa
Forrás: AFP/Jiji Press

Öt napig volt a legidősebb

A világ legidősebb embere, Gertrude Weaver a napokban hunyt el 116 éves korában. Weaver és a világ jelenlegi legidősebb embere hasonló dolgokat tulajdonítottak hosszú életük okának: a rendszeres testmozgást és az együttérzést. Gertrude csupán öt napig élvezhette a „Világ legidősebb személye” címet, amit az április 1-jén elhunyt 117 éves Misao Okawától örökölt. Az 1898-ban született Weaver tüdőgyulladási szövődmények miatt hunyt el. A jelenleg élő legidősebb nő a michigani Jeralean Talley, akit szorosan követ korban a new york-i Susannah Mushatt Jones és az olasz Emma Morano, mindegyikük 115 éves.
2014. július 3-án készített kép az amerikai Gertrude Weaverről, egy nappal a 116. születésnapja előtt egy kórházban, az Arkansas állambeli Camdenben. Gertrude Weaver néhány nappal az után, hogy ő lett világ igazoltan legidősebb embere, 2015. április 6-án elhunyt.
Forrás: MTI/AP/Danny Johnston

A bálnák is hozzájárulhatnak?

A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) több mint 200 évig is élhet. Genomjának tanulmányozása közben a kutatók olyan egyedi géneket fedeztek fel, amelyek kapcsolatban állnak a rákkal szembeni rezisztenciával és a DNS-károsodások kijavításával. A Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban egymástól függetlenül végzett tanulmányokban alaposan feltérképezték a bálnák genetikai mintázatát, és a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a hosszú élettel kapcsolatos specifikus géneket. A Liverpooli Egyetem kutatói most anyagi támogatást keresnek ahhoz a munkához, hogy a géneket egerekbe ültethessék, és így megvizsgálhassák, fokozzák-e az idegen gének az állatok betegségekkel szembeni ellenálló képességét. 


AZ ASKENÁZI ZSIDÓK



Kilencvenöt év feletti askenázi zsidók életmódját vizsgálva amerikai kutatók megállapították, hogy étkezési szokásaik és életmódjuk semmivel nem volt egészségesebb, mint az átlagnépességé.


Még ma is ilyen és ehhez hasonló kutatások és eredményeik jelennek meg, amikor réges rég tudják a választ mindenre.

Néha megírják a tényleges dolgokat, majd gyorsan el is feledtetik velünk az elavult kutatási eredményekkel és a szokványos, senkit sem meglepő dolgokkal.

Sőt, a Journal of the American Geriatrics Society című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a százévesek "klubjába" tartozó férfiak még valamivel többet is ittak és kevesebbet edzették magukat, mint átlagos élettartamú férfitársaik.

"A tanulmány eredménye arra utal, hogy a százévesek olyan génekkel rendelkezhetnek, amelyek ellensúlyozzák az egészségtelen életmód káros hatásait" - magyarázta Nir Barzilai vezető szerző, a New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einsteinről elnevezett orvosi karának munkatársa.

A hosszú élet titkát kutató tanulmányba 477 askenázi zsidót vontak be, akik életkora 95 és 122 év között volt, és akik mindannyian önállóan éltek. A résztvevők 75 százaléka nő volt. A kutatók azért askenázi zsidókat választottak tanulmányukhoz, mert "genetikailag egységesebbek, mint más népek, ami megkönnyíti a génekben jelen lévő különbségek azonosítását".

Az aggok életmódját 3164 olyan ember adataival hasonlították össze, akik körülbelül ugyanakkor születtek. Utóbbiak egy nagyszabású egészségügyi felmérésben vettek részt 1971 és 1975 között.

Az összehasonlításból kiderült, hogy a magas kort megért emberek életvitele nem tért el az átlagnépességtől, sőt a hosszú életet megélt férfiak 24 százaléka ivott naponta alkoholt, míg a kontrollcsoportban ez az arány 22 százalék volt, és csak 43 százalékuk tréningezett rendszeresen az "átlagférfiak" körében talált 57 százalékos arányhoz képest.

Mindkét csoport tagjai kissé túlsúlyosak voltak, igaz ugyan, hogy a hosszú életűek körében ritkábban fordult elő nagy mértékű elhízás. A dohányzás aránya nagyjából azonos volt a két csoportban.

Az átlagos géneket öröklő embereknek élettartamuk meghosszabbítása érdekében figyelniük kell testsúlyukra, kerülniük a dohányzást és rendszeresen mozogniuk - hangsúlyozták a kutatók.

Ígérem, többet nem untatok senkit ilyen írásokkal, de ezt még muszáj volt.


Jah, és a forrás, hogy el ne felejtsem: MTI

Tuesday, June 23, 2015

ŐSSEJTEK



Gerontológia régen és most



Ezek az írások a könnyebb megértést szolgálják az elkövetkezendő oldalakhoz, cikkekhez.

1889. május 31-én Párizsban, a Francia Biológiai Társaság egyik ülésén a 72 éves Brown Secard beszámolt arról, hogy sikerült megfiatalodnia. Méghozzá attól, hogy bőre alá állati herekivonatot fecskendezett. Ennek eredményeként újra megnőtt az étvágya, testi ereje megújult, szellemi frissessége visszatért.

Secard bejelentésével megszületik az új tudomány, a gerontológia, amely mai formájában az idősödés folyamatát kutatja. Azt a folyamatot, amely azután Brown Secardnál is tovább haladt – a kezdeti sikerek ugyanis átmenetinek bizonyultak. Feltételezhetjük, hogy itt is nagyban besegített az önszuggesztió, amelynek az is táptalajt adhatott, hogy egy hasonló jellegű kísérlet korábban már sikeres volt. Állítólag.

Történt ugyanis, hogy egy bizonyos Monsieur Berthold, nem tudni, mitől vezérelve, kiherélt egy kakast, majd a heréjét visszavarrta a kakas testén egy másik helyre – lényeg, hogy az így nem vált kappanná, hanem kakas maradt.

Brown Secard után a stafétát az osztrák Steinach és az orosz Voronoff vette át. Először öreg állatokon kísérleteztek, melyekbe fiatal állatok heréit ültették be; az eredmény: látványos megfiatalodás. Ezen felbátorodva, Voronoff azután emberszabású majmok heréit ültette át férfiakba. Ám ezúttal csak átmeneti javulást ért el – ha egyáltalán…

Ami az eljárás mögötti gondolatot illeti, ez lényegében a mai kutatások szerint is megállja a helyét… Az ivarsejtek ugyanis tényleg különlegesek abból a szempontból, hogy végtelenül képesek osztódni. Nem úgy, mint a testi sejtek. Funkciójuk elvileg az élet nemzedékről nemzedékre való átadása. De miért ne lehetne másra is használni őket – például egy öregedő szervezet megújítására?

NÖVEKEDÉSI HORMONOK


Edmund Chein doktor eredetileg olyan páciensekkel foglalkozott, akiknek hormonfunkciói sérülések következtében károsodtak. Eközben lett figyelmes arra, hogy a hormonok pótlása „újjáépítő” hatást gyakorolt az izmokra, a csonttömegre, a bőrre és más szervekre is. Elkezdte tanulmányozni az idevágó irodalmat, s ekkor találkozott az alábbi 1990-es kísérlettel, amely későbbi hormonterápiás módszerének alapja lett.

Daniel Rudman (Wisconsin Egyetem) 60 és 80 év közti férfiakon próbált ki egy 6 hónapos növekedésihormon-kúrát. Az eredmények látványosak voltak: a férfiak izomtömege átlagosan 8,8 százalékkal nőtt; testzsírjuk 15 százalékkal csökkent, bőrük kisimult, ráncaik eltűntek. Chein először önmagán kísérletezett, a következő eredményekkel: fél év alatt – minden életmód-változtatás nélkül – koleszterinszintje normalizálódott, mellkasi fájdalma megszűnt, súlyfeleslegétől megszabadult.
Ma már tömegesen zarándokolnak a megifjodni vágyók – köztük nem kevés hollywoodi sztár is – a Palm Springsi Életmeghosszabbító Intézetbe, hogy doktor Chein hormonkoktéljától újra úgy érezzék magukat, mint 25 évesen. Esküsznek rá: kerül, amibe kerül.

Sokáig a hosszú élet egy „szuperszelektíven hosszanélő” genetikai arisztokrácia kiváltsága volt – ez azonban gyökeresen megváltozhat: helyükbe léphetnek a szupergazdagok, akik megvehetik maguknak saját fiatalságukat. Akár ma, növekedési hormonok, akár majdan, telomerázok formájában.

De lehet, hogy a kezeléseknek más áruk is van. Egyelőre senki nem tudja átlátni az összes hosszú távú hatását annak, hogy ilyen komolyan beleavatkoznak az élet természetes „hanyatlásába”. A fiatalító eljárások a sejteket folyamatos megújulásra, szaporodásra ösztönzik, és ez sajnos a rák veszélyét is magával hozza. Ugyanez igaz a harmadik fő irányra, amely az őssejteket használná fel a szervezet regenerálására. Ez volt az 1990-es álláspont.

Ma már a ráktól sem kell tartania annak, aki a növekedési hormonokkal kíván megfiatalodni. Mind az őssejt technológia, mind a növekedési hormonok felhasználásánál ma már teljesen veszélytelen módszereket dolgoztak ki a kutatók.
A reális elmélet ma az, hogy  az elkövetkezendő 50 évben a kutatások eredményeit, és a készítményeket használó emberek nagyobb eséllyel fognak bármiben meghalni, mint betegség, vagy végelgyengülés. Nagyobb esélyünk van balesetben, háborúban meghalni vagy gyilkosság áldozataként, mint arra, hogy megöregszünk és betegek leszünk.
Bár hiába rakják elénk a megoldásokat, ha nem használjuk ki őket. Egyelőre úgy látom, hogy egészen könnyen hozzá lehet jutni mindenhez, ami az egészségünket szolgálja. 
Na de meddig lesz így?
Például mit kezd majd velem a kormány, ha betöltöm a 150. életévemet? Engem nem kell eltartania a társadalomnak, nekem nem kell nyugdíj, mert világ életemben vállalkozó voltam, de mit csinál majd az, aki nem ilyen felfogású. Valamit kezdenie kell magával.
Kíváncsian várom, hogy fog megváltozni az emberek felfogása az elkövetkezendő 10 évben.
Ha nem tanulunk, nem  fejlődünk, akkor hiába is kapunk bármit. 
Én nem vagyok futurológus, de azt biztosan tudom, hogy akinek alkalma és pénze van rá, és elég intelligens, az nem akar meghalni, és nem akar nyugdíjba menni sem.
Ha nem tanulnak az emberek, és csak keseregnek, hogy nekik ez vagy az nem adatik meg, akkor lesz a jövőben egy szupergazdag réteg, mint most, akik ráadásul extra hosszú életet fognak élni egészségesen, minden betegségtől mentesen.


Friday, June 19, 2015

VÁLASZOK A KÉRDÉSEIRE

Mik azok a telomerek ?



Vége az öregedésnek!


Dr. Vincent Giampapa (csak a Youtub-on játsza le)


Előtte-utána fotók Luminesce szérum




*

Kémiai hámlasztás

Ezeket a hámlasztókat bátran használhatod otthon, irritáció mentesen. Glikolsavas A kezelés során a 70%-os glikolsavat applikátor seg...